Csillagfényüzenet: A jóság, a szenvedély, és a tudatlanság

Az anyagi természet három kötőerőből áll:
– jóság,
– szenvedély,
– tudatlanság.

Az élőlény alárendeltjévé válik e kötőerőknek, mihelyt kapcsolatba kerül az anyagi természettel. (megszületik)

A jóság minősége ragyogó és megszabadítja az embert a bűnös cselekedetek visszahatásaitól. A jóságban élők tudást fejlesztenek ki, de ez és a boldogság fogalma megköti őket.

A szenvedély minősége a vég nélküli vágyból és kéjből születik, ezért az anyagi, gyümölcsöző tettekhez köti az embert.

A tudatlanság okozza az élőlények illúzióját. E kötőerőnek elmezavar, tunyaság és alvás az eredménye – így ejti rabul a feltételekhez kötött élőlényeket.

A jóság kötőereje a boldogsághoz, a szenvedély a tett gyümölcseihez, a tudatlanság pedig az elmezavarhoz láncolja az embert.

Néha a szenvedély kerül túlsúlyba, elnyomván a jóság minőségét, néha a jóság győzi le a szenvedélyt, máskor pedig a tudatlanság uralkodik a jóság és a szenvedély kötőerői felett. Ily módon mindig küzdelem folyik az elsőbbségért.

A jóság kötőereje akkor tapasztalható, amikor a test minden kapuját tudás ragyogja be.

Ha a szenvedély minősége van növekvőben, akkor erős ragaszkodás, féktelen vágy, bujaság és intenzív törekvés jelentkezik.

A tudatlanság gyarapodásával elmezavar, illúzió, tétlenség és sötétség, a fény hiánya nyilvánul meg.

A Bhagavad gita alapján

Oszd meg másokkal is ha tetszett

Add a Comment

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

- X