Reggeli lélekemelő: Nem a kávén múlik, hanem a…..

Nem a kávén múlik …

Hanem a kézen. Találkozik két ember, akik mások számára teljesen hétköznapiak, átlagosak, jelentéktelenek. De egymás számára cseppet sem azok. Mert van valami megfoghatatlan dolog, kisugárzás, varázslat, ami rendkívülivé teszi őket egymás szemében. Hogy amit a másiktól kapnak, az számukra csoda, kellemes érzés. Bármi legyen is az.

….És azt a bizonyos kávét bárki ágyba hozhatná, mégsem lesz ugyanaz az érzés. Mert nem a kávén múlik. Hanem a kézen. A kézen, amelyik a kávéscsészét tartja és nyújtja feléd. Amelyben nem kávé van. Hanem lélek. Az Ő lelke.

(Csitáry-Hock Tamás)