2021-10-17

Angyali üdvözlet mára: Nem érdekel mennyire vagy spirituális….

Nem érdekel, Hogy mennyi ideig bírod ki az izzasztókunyhóban.

Hogy hány olyan peyote vagy ayahuasca utazást tettél, amely felrobbantotta az elmédet, hogy hány mesternövényi diétát hajtottál végre, vagy mennyire vagy képes megfejteni a varjú szimbólum jelentését.

Nem érdekel, hogy milyen bolygók esnek a születési képleted házaiba, vagy hogy mennyire elmélyült a meditációd.
Nem érdekel, hogy hány kristályod van, vagy meddig mentél el a cukor, a só, a fűszerek vagy szex megvonásában a böjt során, vagy hogy mennyire vagy vegán.
Azt szeretném tudni, mennyire vagy emberi.
A kényelmetlenség ellenére leülsz-e a haldokló lábai elé?
Együtt tudsz-e lenni a bánatával, vagy az enyémmel, anélkül, hogy tanácsot adnál, megoldást kínálnál vagy fenntartanád azt?
Szeretném tudni, hogyan jelensz meg az asztalnál, anélkül, hogy felfényeznéd a csakráidat.
Tudsz-e szeretettel teli helyet tartani saját gyógyításodnak anélkül, hogy megpróbálnál nagy lenni?
Nekem nem számít, hogy hány online gyógyító képzést tartasz, hogy sivatagban, erdőben vagy faházban élsz, vagy elsajátítottad-e a tantra művészetét.
Ami engem beindít, az a szorgos kezeid, amint gyökereket ültetsz.
Az, hogy annak ellenére, hogy mennyire fáradt vagy, telefonálsz, felszállsz a buszra, szereted a gyerekeidet, táplálod a családodat.
Nem érdekel, hogy mennyire tudsz felmenni az 5D-be, egy asztrálutazásra vagy online szexre.
Szeretném látni, milyen gyönyörűen integrálódik a hétköznapi valóságodba az egyedi varázserőd, hogyan találod meg a szépséget és a hálát abban, ami körülvesz, és hogy mennyire vagy jelen a kapcsolataidban.
Hogyan tartod azokat, akiket szeretsz, a konfliktusok közepette?
Hogyan vállalod a felelősséget a magad részéről?
Hogyan teszel jóvá dolgokat?
Tudni akarom, hogy jelen vagy-e és megteszed-e a nehéz és szent dolgokat ezen a nehéz és rendezetlen Földön.
Szeretném látni, hogy éppanyira vagy őszinte, leföldelt és együttérző, mint amennyire erőteljes, tüzes és vonzó. Szeretném tudni, hogy az eredményeiddel együtt is vissza tudsz lépni és elég alázatos tudsz lenni ahhoz, hogy továbbra is tanulj.
Szép, szexi és hiteles számomra, hogy továbbra is tudsz másokat ünnepelni, bármennyire is fejlett lettél már. Ami igazán kedves nekem, az az, hogy mennyit tudsz adni annak ellenére, hogy mennyire teljessé tetted magad. Ami igazán értékes, az az, hogy mennyivel jobb ember lehetsz egy olyan világban, amely magas szinten van a spirituális materializmusban, ami épp a következő menekülő bakkecske ugrást teszi a „szabadságért”.
A nap végén nem érdekel, mennyire vagy bátor.
Mennyire vagy produktív, népszerű, vagy felvilágosult.
A nap végén tudni akarom, hogy kedves voltál-e. Hogy igazi voltál-e.
Szeretném tudni, hogy időről időre lelépsz-e a magaslatról, hogy megcsókolhasd a földet, és hagyod-e, hogy a hajad bepiszkolódjon, a lábad pedig sáros legyen, és csatlakozol-e a közös tánchoz mindannyiunkkal. “

(Taylor Rose Godfrey Oriah Mountain Dreamer, A meghívás című művéből fordította: ECO)