2021-12-02

Őrangyalod áldása mára: A Hold lenyugszik, s a Nap újra felragyog.

Találkozás

Megpillantod és csendben azt kívánod,
bár ő jelentené az egész világot.

Önmagad véled felfedezni benne,
vele az élet csodás lenne.
Lelked mélyén érzed, egy a nyelv min szóltok,
szavak nélkül is egyet gondoltok.
Találkozás. Várt-váratlan érzés,
halk szavak, oly ismerős ez a nézés.
A sors sodort utamba? Vagy talán csak játék?
Vagy talán egy életre szóló ajándék?

Akkor ad az élet, mikor készen állsz rá,
kéred és majd megkapod, véletlen találsz rá.
Csöndes éjjel… Két lélek még bolyong,
nem tudják mi ez, talán a világ bolond?

Összeköti őket ki nem mondott érzés,
szokatlan pillanat, még se merül fel kérdés.
Vándor szívük dobban, majd nyugodni tér..
de szomjas a szívük, újra és újra kér.
Titkuk őrzi a Hold, ki mosolyog talán…
ilyet még nem érzett se a fiú, se a leány.

A tegnapok után jöhetnek holnapok,
a Hold lenyugszik, s a Nap újra felragyog.
Halk sóhaj suhan a fátylas csillagokba,
szemük hunyva, bíznak a szebb napokba.

Forrás: Dóró Sándor

error: Védett tartalom!