2021-11-30

Aktuális Energiák: Lejárt idejű dolgok, kapcsolatok befejezése

A gondolkodás és a megértés planétája (Merkúr) egyesül az isteni igazság égi képviselőjével (Jupiter) a Vízöntő csillagai alatt.

Lehetőséget kapunk a magasabb összefüggések megértésére, az igazság kimondására, felismerésére, gondolkodásunk átitatódhat a fény bölcsességével, melynek megtisztító, felszabadító ereje van.

A szabadság lehetősége abban rejlik, hogy mennyire tudja átjárni, átírni beidegződött gondolatainkat a magasabb tudatosság, a felsőbb bölcsesség.
A problémákon való töprengés helyett, értelmünkkel a magasabbhoz, az Égihez kapcsolódjunk. Szólítsuk meg magunkban az Isteni bölcsességet, Igaz Önvalónkat.
Figyelmünket irányítsuk az Isteni felé, és hagyjuk, hogy átmossa a lényünket, megtisztítsa tudatunkat.
A Nap és a Vénusz a Halak jelében vándorol.
Ahhoz, hogy az új minőség megszülethessen, hogy helye legyen az újnak, szükség van az idejétmúlt dolgok lezárására, befejezésére.
Ahhoz, hogy a lélek hazatérhessen, fel kell tárnia a lelke legmélyebb zugait.
A Vénusz az Uránusszal kapcsolódik, a lelkünk mélyén történő harmonizáláshoz most a tisztítás, megtisztulás, a megújulás kapcsolódik.

A kapcsolatainkban is az összegzés idejét éljük. A letisztulások idejét. A lejárt idejű dolgok, minőségek, kapcsolatok befejezését.
Lezárhatóak a lelkünk útján kísérő mintázatok, karmikus körök, és újra egységbe kerülhetünk azokkal a részeinkkel, amelyeket önmagunkban és másokon keresztül is megtagadtunk, leválasztottunk magunkról.
Mindenhez azonban elmélyülés, befelé figyelés szükséges.

A Halak stációban nem elégedhetünk meg a felszínes tudással, alá kell merülnünk önnön legmélyebb dimenzióinkba.
Itt már nem lehet elrejteni azt, ami a lelkünkben van.
Itt már nem fogjuk a politikára, a nagy hatalmakra, a sötét erőkre, a vélt ellenfeleinkre, a szüleinkre, a társunkra, a velünk szemben ülőre…itt már ténylegesen fel kell ismernünk, hogy minden belőlünk indul ki, hogy nem a másikat kell kiiktatni, megváltoztatni, megmenteni, mert nem térhetünk ki az igazság elől, hogy: önmagunk Megváltói mi magunk vagyunk.
A tapasztalásainknak, ahogyan a kapcsolatainknak is elsődleges célja, hogy átalakítsanak.
Ha úgy érnek véget, ha úgy jövünk ki egy helyzetből, úgy válnak el az útjaink, hogy nem emelkedünk ki, nem tisztulunk meg, nem szabadulunk fel a bekapcsolódó mintázatokból, akkor elmulasztottuk a lelkünk útján sorszszerűen felkínálkozó lehetőséget a felszabadulásra.
Akkor visszük tovább a feladatot, a következő kapcsolatba, a következő életre.
Akkor ismételünk.

Nem az a lényeg, hogy valahogy kimeneküljünk egy kihívást jelentő helyzetből, és nem is az a lényeg, hogy meddig tart egy kapcsolódás, mert a formai része legkésőbb a halállal véget ér, hanem, hogy megoldjuk, feloldjuk a beakadt mintázatokat, mert az megmarad, azt a lélek a halálon túl is magával viszi.

És számunkra nem a mulandó a fontos, hanem az, ami Örök. Botos Orsolya

error: Védett tartalom!